A magunk mögött hagyott néhány hónap alatt sok mindent átértékeltünk, számos kérdésben másként vélekedünk, mint ezt megelőzően. Nincs ez másként a sokat hallott, és a legtöbbek által megfogadott jószándékú maradj otthon! intéssel sem.
A Káli-medence több mint egy földrajzi név – életérzés. A magyar Provence-ként emlegetett vidék bájos falvait, tágas rétjeit, szőlő- és mandulaligeteit legjobb biciklivel felfedezni.
A Káli-medence elég könnyen bekerült nálunk a „soha meg nem unós" kategóriában, de ezúttal nem a kőből rakott, romantikus kis házikókról, szőlősdombok között megbúvó fehér templomtornyokról, a tanúhegyek és a csillogó Balaton bársonyos vizének látványáról szeretnénk ódákat zengeni. Sokkal inkább azokról a rejtett kis ösvényekről, amelyek általában nem kerülnek középpontba, amelyek kertek alatt és erdők mélyén kanyarognak, mégis épp a táj lényegét mutatják meg.
A Káli-medence földtani kialakulása több millió éves történet, kőtengerei ősrégi képződmények, amelyek tanúként mutatják meg az egykori talaj felszínét. Ebben a térségben három kőtenger is van - Salföld, Kővágóörs, Szentbékkálla - , amelyek kedvelt kirándulóhelyek akkor is, ha a geológiai vonatkozás érdekel minket, és akkor is, ha csak a múlt sziklái között szeretnénk sétálni egyet a jelenben.
Kint az erdő alatt 1500 tő levendula virít 1300 négyzetméteren. Nem kicsi a terület, a hatalmas bokrok virágzata térd fölé ér, el lehet veszni a lila szín- és illatorgiában.